A félelem testünk riasztórendszere. Amikor veszélyt érzékelünk, a kortizol nevű stresszhormon elárasztja szervezetünket, és két dolgot tesz:

1. Felfüggeszti a rövid távon nélkülözhető rendszereket, például az emésztést.
2. Fokozza azokat a funkciókat, amelyek segíthetnek menekülni vagy szembeszállni a veszéllyel – gyorsabb pulzus a gyorsabb futásért.

A krónikus félelem állandóan működésben tartja a szervezet stresszválasz rendszerét. Itt a kulcsszerep a kortizol hormoné, amelyet a mellékvesék bocsátanak ki. Normál körülmények között a kortizol döntő szerepet játszik az anyagcsere és az immunválasz szabályozásában.

Ha azonban a kortizolszint tartósan megemelkedett a hosszan tartó félelem vagy stressz miatt, az negatív hatással lehet a szervezetre. Az egyik jelentős kárvallott az immunrendszer. A kortizolnak immunszuppresszív hatása van, vagyis csökkentheti az immunrendszer aktivitását.

Ennek az akut stresszhelyzetekben van értelme, ahol az energiát az azonnali túléléshez kell fordítani, nem pedig a hosszú távú védekezéshez. De krónikus félelem esetén ez a tartós immunszuppresszió a fertőzésekre való fokozott fogékonysághoz és lassabb sebgyógyuláshoz vezethet.

Ezenkívül immunrendszerünk körülbelül 70%-a a belekben található, az úgynevezett bélhez kapcsolódó limfoid szövet (GALT, gut-associated lymphoid tissue). A krónikus félelem és stressz felboríthatja a bélben lévő baktériumok egyensúlyát, ami diszbiózishoz, a baktériumok összetételének felborulásához vezethet.

Ez az egyensúlyhiány veszélyeztetheti a bélhez kapcsolódó limfoid szövetet és az általános immunfunkciót, tovább növelve a betegségekkel szembeni sebezhetőséget.

A krónikus félelem másik lehetséges következménye a citokinviharok kiváltása. A citokinek a sejtek által kibocsátott kis fehérjék, amelyek különleges hatással vannak a sejtek közötti kölcsönhatásokra és kommunikációra. https://www.thermofisher.com/hu/en/home/life-science/cell-analysis/cell-analysis-learning-center/immunology-at-work/proinflammatory-cytokines-overview.html

A citokinek általában segítik a szervezet betegségre adott válaszát. Azonban bizonyos citokinek túlzott vagy ellenőrizetlen szintje, amelyet citokinviharnak neveznek, káros lehet, és súlyos gyulladáshoz és szövetkárosodáshoz vezethet. Akár sokszervi elégtelenség is okozhat, ami végzetes lehet.

Tehát a krónikus félelem mélyreható hatással van testünk fiziológiájára, különösen az immunrendszerre. Ez kiemeli a stressz és a félelem kezelésének fontosságát az életünkben általános egészségünk és jólétünk szempontjából.

E tudás birtokában hogyan kellett volna reagálnunk egy potenciálisan halálos világjárványra, tudatában annak, hogy a félelem és a stressz veszélyezteti az immunrendszert? A helyes megközelítés – a nyugalom. Ez alapvető orvosi tudás. Minden kormányzati szakértő ismeri ezeket a folyamatokat.

Azonban ennek az ellenkezője történt. Németországban, az Egyesült Királyságban és más országok kormányaiban szakértői csoportok írtak „pánikpapírokat” arról, hogyan lehet a legjobban megijeszteni a lakosságot. 24 órás félelemkampány zajlott a médiában. https://twitter.com/aya_velazquez/status/1433410529176047623

Véleményem szerint PCR-vizsgálatok nélkül egyetlen Covid-eset sem fordult volna elő (influenzaszerű fertőzésként könyvelték volna el), és a félelem és pánik gerjesztése nélkül nem lett volna jelentős többlethalandóság.

Annak ellenére, hogy a vírust megtalálták a szennyvízben Spanyolországban 2019 márciusában és Brazíliában 2019 októberében, a világjárvány és annak többlethalálozása csak azután tört ki, hogy Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus megtette a hatalmas WHO bejelentést.

Miért nem terjedt el korábban a vírus állítólagos rendkívül fertőző vad típusa, és miért csak 2020. március 20-tól kezdtek el meghalni az emberek? Azért, mert a média maga a vírus, és akik már gyengék voltak, elkezdtek meghalni a fent kifejtett immunszuppresszív problémák miatt.

Ezt támasztja alá a The Lancet által közzétett tanulmány, amely szerint a kortizol szintjének megduplázódása a mortalitás 42%-os növekedésével járt az életkorral, alapbetegségekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal való korrekció után.

Ahogy közeledünk a „márciusra halottak lesznek az oltatlanok” második évéhez, felmerül egy kérdés: Hogyan élhetett túl sok beoltatlan ember? És milyen mértékben járultak hozzá az ilyen kijelentések ahhoz, hogy félelmet és rémületet keltsenek az emberekben?

//: #17 As we approach the close of the second year of “the unvaccinated will be dead by March,” one question lingers: How have so many unvaccinated people managed to survive? And to what extent have such statements contributed to instilling fear and terror in people?

Emlékezzünk rá, hogy a kormányzati szakértők minden jóslata tévesnek bizonyult, és csak félelmet és pánikot keltett, ami viszont sebezhetőbbé és engedelmesebbé tette a lakosságot!

Másik „járványellenes intézkedés” a sportklubok bezárása volt, ami bizonyíthatóan szintén emelte a kortizolszintet.

Ezenkívül a társadalmi kapcsolatok csökkentése és az emberek, különösen az idősek elszigetelése bizonyítottan kontraproduktív, és növeli a krónikus stressz szintjét.

A „maradj otthon” egy másik irányelv a kormányoktól világszerte. Ez nemcsak a fizikai aktivitásra volt negatív hatással, hanem a vér D-vitamin szintjére is. És ahogyan sejthető, ez is befolyásolta a kortizolszintet.

Továbbá a “maradj otthon” parancs nagymértékben fellendítette az ételrendelést és így a gyorséttermi ipart is. Az egészségtelen ételek fogyasztása (a cukrok, szénhidrátok, transzzsírok és omega-6 zsírsavak miatt) szintén emeli a véráram kortizolszintjét.

Összefoglaló

A fent említett intézkedések mind kontraproduktívak voltak. Ezzel minden szakember és orvos tisztában van, hiszen ezeket a mechanizmusokat az orvosi alaptanfolyamokon tanítják. Mind a média által terjesztett pánik, mind az összes (!!!) alkalmazott intézkedés a vér kortizolszintjének krónikus emelkedéséhez vezetett. Szilárd meggyőződésem, hogy ezeket a taktikákat azért alkalmazták, hogy az embereket engedelmessé tegyék, és így könnyebben irányíthatók legyenek.

A félelem engedelmességet szül, különösen, ha ugyanaz az entitás, amely az állítólagos problémát okozza, állítólagos megoldást is kínál mellé. Ezt a módszert gaslightingnak vagy magyarul gázlángozásnak nevezik. Ez egy manipulatív stratégia, amelyet a zavartság és az önbizalomhiány szürreális légkörének megteremtésére használnak. Hasonlóan a félelmet kiváltó COVID-intézkedésekhez, amelyek több kárt okoztak, mint hasznot. Tehát soha nem az egészségünkről vagy a megvédésünkről volt szó, hanem kizárólag a Nagy Újraindítás (Great Reset) és a Negyedik Ipari Forradalom végrehajtásáról, amelyek nem kevesebbek, mint az emberiség rabszolgasorba döntése a parazita elit által.

Akik pedig a tudományos eredmények alapján kontraproduktívnak és károsnak minősítették az intézkedéseket, azokat ugyanazok a politikusok nevezték „szociáldarwinistáknak”, akik felelősek voltak ezen intézkedések végrehajtásáért. Ezért úgy gondolom, hogy felelősségre kell vonni azokat a politikusokat, akik a félelmet a lakosság manipulálására használják, valamint azokat az orvosokat, akik tudatosan támogatták és támogatták ezeket az intézkedéseket.

Nem felejtünk! Nem bocsátunk meg!

Dr. Simon Goddek